A tervek szerint 2026-ban „A Tisza segélykiáltása” címmel, öt napos kiállítás nyílik az Európai Parlamentben, Brüsszelben.  A kezdeményezés célja, hogy a Tisza folyó ökológiai állapotát és a vízgyűjtő területet érintő problémákat európai összefüggésben mutassa be, és felhívja nemzetközi szinten a döntéshozók figyelmét, előre mozdítsa a politikai akaratot a Tiszát érintő hulladékprobléma megoldására.

"2025 nyarán Ferenc Viktória, kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő egy együttműködési lehetőséggel keresett meg. Felajánlotta annak lehetőségét, hogy az Európai Parlamentben szervezzünk kiállítást a témáról, és arra kért, gondoljam végig a koncepciót – ezt valódi esélynek láttam arra, hogy a Tisza ügye nemzetközi figyelmet kapjon, ezért belevágtam a tervezésbe.

Elkészítettem a tematikát, megjelenítettem az első ötleteket a vizuális megjelenésre és partnereket és szakmai együttműködőket kerestem. A munkába meghívtam a PET Kupa csapatát, valamint kutatókat és szakmai partnereket. A cél egy hiteles, szakmailag megalapozott, mégis erős vizuális üzenet." - Ljasuk Dimitry filmes, és az SOS Tisza-tó szemétszedések főszervezője

A kiállítás fő tematikája

A kiállítás a tervek szerint nem egyetlen problémára fókuszál, hanem a Tisza teljes ökológiai helyzetét vizsgálja, rendszerszinten. Kiemelt témák:

- Nemzetközi felelősség – az öt érintett ország: Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia
- Hulladékszennyezés – folyami és árterületi műanyag- és kommunális hulladék
- Ipari és toxikus fém szennyezések
- A mikroműanyag hatása az élővilágra
- Klímaváltozás, vízhozam-csökkenés, aszály
- A 150 éve történt folyószabályozás következményei

A cél az, hogy a Tiszát ne csak a parton felhalmozódott hulladékon keresztül lássuk, hanem teljes, összetett rendszerként – természeti, társadalmi és politikai összefüggéseiben.

Miért van szükség erre a kiállításra?

A Tisza öt ország folyója. Ami a hegyek között a vízbe kerül, az napokon belül megérkezik a magyar szakaszokra, majd a Tisza-tóra. Az SOS Tisza-tó szemétszedések során végzett vizsgálatok alapján az azonosítható hulladék aránya: Ukrajna: 40%, Románia: 40%, Szlovákia: 2%, Magyarország: 18%(Szemétszedés alkalmával, összesen 8 m³ hulladék elemzése alapján, a Tisza-tónál, Tiszaderzsen.)

Ez világosan mutatja, hogy a probléma nem lokális. Nem egy település, nem egy ország felelőssége. A teljes vízgyűjtő rendszer működésével függ össze. A Tisza ma már Európa legszennyezettebb folyói közé tartozik. A háttérben több, egymással összefüggő tényező áll:

- Hiányos vagy nem létező hulladékszállítás.
- Túlterhelt vagy illegális lerakók.
- Infrastruktúra hiánya.
- Edukációs és szemléletformálási problémák.
- Gazdasági nehézségek, átláthatósági problémák
- Intézményi és politikai korlátok, 
- Politikai akarat hiánya

Mit szeretnénk elérni?

- Európai szintű figyelmet a Tisza állapotára.
- Nemzetközi felelősségvállalást az érintett országok részéről.
- Szakpolitikai és tudományos együttműködést.
- Konkrét, megvalósítható megoldások bemutatását.
- Őszinte kommunikációt, nemzetközi edukációt a témában
- Politikai akaratot a megoldásra

És mi köze ennek a mostani a szemétszedéshez?

Nagyon is sok. A brüsszeli kiállítás installációinak alapját azok a tárgyak is adják, amelyeket most, a szemétszedésen emelünk ki a vízből. Ami ma még sárban álló hulladék a nádas szélén, az holnap dokumentum lehet az Európai Parlament falai között. Egy olajos hordó. Egy rozsdás hűtőszekrény. Egy gyermekjáték vagy egy meghökkentő tárgy, amely egyszerre abszurd és szomorú bizonyítéka annak, hogy mit művelünk a folyóval.

Aki most zsákot fog, nemcsak takarít. Része lesz egy történetnek, amely túlmutat a parton. A Tisza hangja Brüsszelig érhet – és ebben minden egyes kiemelt tárgynak szerepe lehet.